A legutóbbi bejegyzésben igértem, hogy majd mutatok pár képet a helyről ahol most lakunk. A centrumhoz egy elég közel eső kis dombon lévő kertes zöldövezetben helyezkedik el, amit ha jól tudom Paknajolnak neveznek. A hely neve Nirvana Peace Home, és ha valaki nem szeretne a szállásán enni, akkor ajánlom.
Kívülről így néz ki:
Van egy ilyen ebédlő/könyvtár/közös helység rész
A szobánk eredeti állapotban pedig így néz ki
Az ágy felől pedig így. A wc mellett van egy kád is, ami itt nagyon nagy számnak számít.
A legutóbb hétfőn este írtam, amikor Lilla talán a legrosszabbul érezte magát. Szeretném megköszönni a sok jókivánságot, mert másnap már egészen elmúlt a láza, szerdán már el tudtunk menni kajálni a belváosba, tegnap pedig már kirándulni is voltunk.
Volt egy dolog, amit bár mindenki ajánlott nekem, de egyszerűen otthon nem tudtam értelmeshez hozzájutni, és ez egy jól megírt utikönyv. Aztán utána úgy voltam vele, hogy gyakorlatilag mindegy, hiszen felfedezzük mi magunknak a dolgokat, de aztán szerdán végül úgy döntöttem, hogy megveszem azt, amelyik a legjobbnak tűnik, bár ezeknek elég borsos áruk van (25-30$). Ez nagyon jó döntésnek bizonyult, a Lonely Planetes testvérénél biztos hogy jobban megírt és hasznosabb információkat tartalmazó példányt sikerült kiválasztani.
Végre láttam normális térképet és leírást a városról, és szerencsére kiderült, hogy a mi benyomásunk a városról nem is annyira elvetemült, mint ahogy attól én az elején féltem. A rough guide is azt mondja, hogy bár Kathmandu földrajzilag jó helyen van, és emiatt kb elkerülhetetlen, hogy az ember valamennyi időt töltsön itt, de ez lehetőleg minnél kevesebb legyen, mert azért annyira nem jó, ennél sokkal jobb helyeket lehet találni Nepálban. Tisztábbat, nyugisabbat, kevésbé agresszívat és büdöset. Na erre gondoltunk mi is, kicsit fura volt így kapásból leoltani a fővárost, de akkor ezek szerint tényleg nem annyira jó móka, mint azt egyesek gondolják. A turisták nagy része ugyanis úgy hallottuk hogy sosem hagyja el az általunk annyira nem kedvelt Thamel városrészt.
Ettől felbátorodva a már egy ideje tervezett kirándulásunkat másnap nyélbe is ütöttük, elmentünk Patanba, ami gyakorlatilag Kathmandu déli része és egy folyó választja el tőle csak. Ez ismerős szitu, Patant inkább budához lehetne hasonlítani, és Kathmandut pesthez.
A taxi állítólag olyan 300 rúpia lett volna, de felvetettem, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk mikrobusszal menni, ugyanis kb tizedannyiba kerül, meg szerintem tök jó poén. A többiek beleegyeztek, úgyhogy elmentünk a Ratna Parkhoz, ahol a királyi palota van, mert ott rengeteg mikrobusznak meg busznak meg tuk-tuknak van megállóhelye. A tuk-tukra és a buszra és úgy láttam, hogy ki van írva, hogy merre mennek, a mikrós tömegközlekedés ezzel szemben baromi effektív módon van kitalálva.
Két személyes egy egyszég, van egy sofőr és egy kissrác. A kissrácnak az a dolga, hogy kilóg az ablakból vagy az ajtóból, vagy ha lassabb a forgalom akkor gyalogol a busz mellett és üvölti a megállóhelyeket. Ez így az utcáról kb úgy néz ki, hogy elmegy melletted egy busz a gyerek közben kiabál és ha tetszik az útvonal utánakiabálsz, ő rábasz egyet a busz oldalára, ebből a sofőr tudja, hogy új felszálló, és megállnak, és gyorsan beülsz oda ahol még van hely. A leszállás kb ugyanígy történik, csak akkor bentől szólsz neki, és azonnal megállítja az autót. Ez kb 5-20 rúpia között mozog attól függően hogy hol szállsz le. Általában a leszállás előtt oda kell adni a srácnak a pénzt, és ő visszaad annak függvényében, hogy mi most mennyit mentünk. Elég hasraütés szerűen adja ki az árakat, fizettünk má 40 rúpiát hárman és 25 rúpiát ketten :) De egyébként a mikrobuszos utazást mindenkinek kötelező kipróbálni, aki Kathmanduba utazik.
Az utazás közben sikerült megtrágyalnom, hogy mi kb hol szállunk le, és végül sikeresen ki is tettek minket ott, egészen közel a főtérhez. Ahogy már írtam, a Patan-Kathmandu kapcsolat olyan mint a Buda-Pest. Itt gazdagabb emberek laknak, az utcák tisztábbak, és az egész környék úgy egy fokkal barátságosabb.
Ahogy a főtér felé haladtunk láttunk egy templomot - ami mondjuk nem számít kuriózumnak a városban - ami az "átlagos" mindensarki templomnál sokkal szebb volt. Sajnos tudom, hogy minden bejegyzés bődületesen hosszúra sikerül, de erről muszáj mutatnom képeket.
Patan anyagi előnyét az is mutatja, hogy az itteni templomokhoz motorral érkeznek az istenek őrzői. Mondjuk az egyszemélyes teherautó az itt is ugyanúgy alap, mint Kathmanduban. Ezek az emberek egyébként 90 (!) fokban görbülnek meg 50-60 éves korukra. És ez nem vicc... (sajnos)
Az udvaron épp valami vallásos szertartás volt
A templomnak a nevét szégyenszemre nem találtam sehol...
...és sajnos az apró részletek jelentőségéről sem tudok mondani semmit, mert nem ismerem annyira még a kultúrát
Az a vicces, hogy akkor még nem is tudtuk, hogy milyen helyre érkeztünk...
foly köv csak nagyon éhes vagyok :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése