visszaszámlálás

holnap indulunk

Mostmár biztos hogy megyünk. Bevásároltunk mindent, meg elintéztünk mindent. Holnap reggel fél hétkor nekivágunk az Annapurna Circuit 21 napjának és 300 kilóméterének, aminek során 5400 méter magasra fogunk menni.

A következő huszonakárhány napban emiatt várhatóan nem lesz bejegyzés, viszont szerintem ha hazajöttünk lesz egy akkora bejegyzés amekkorát még nem látott a világ :D

A Kopani kolostorból is visszaigazolták a jelentkezésünket, szóval mostmár az is biztos, hogy november 10 és december 10 között ott leszünk. Na de ez még a jövő zenéje, egy pár gondolatot szeretnék megosztani így az indulás előtt.

A felkészülés

Már sokat beszéltünk róla, hogy ha már itt vagyunk, meg kéne csinálni ezt a túrát, és akkor úgy voltunk vele, hogy jó, akkor nézzünk utána. Az információk, amiket találtunk megerősítették az előzetes elképzelésünket, hogy a túrát meg lehet csinálni túravezető és teherhordó nélkül. Mivel a költségeket ez körülbelül felére csökkentette, úgy döntöttünk, hogy írunk egy listát, és megnézzük, hogy mikre lesz még szükségünk, mit kell még beszereznünk, és hogy így körülbelül mennyibe fog kerülni ez az egész. 

Több lett annál, mint amire számítottunk, de még így is kevesebb, mint ugyanezt az időt Budapesten eltölteni semmit sem téve, szóval úgy döntöttünk, hogy belevágunk.

Megírtuk a listát azokról a dolgokról, amiket vinnünk kell a különböző blogok, utikönyvek, és az ismerős tapasztaltabb túrázók tanácsai alapján. Én ezt igazából most megosztanám, mert hátha van, akit érdekel. A nyilvánvaló dolgokon kívül:

• gyorsan száradó, túratörölköző
• esőkabát
• lehetőleg 4 évszakos hálózsák (nekünk két évszakos van :( )
• víztisztító cucc plusz folyadék
• fényképező
• kézi mosószer
• csipesz (teregetéshez)
• könyv (akármilyen nehéz, egy rövid túranap után nincs rosszabb az unatkozásnál)
• kártya (azért egy pakli franciakártya csak legyen az embernél, ki tudja, hátha valami fogadós szeretné kártyában lerendezni a vacsora árát :P)
• festőcucc (lillának, de csak a könnyebb variáció - aquarell)
• gyógyszer (hegyibetegségre diamox, algopirin, antibiotikum egy parásabb hasmenésre)
• krém (bogárriasztó, gyulladáscsökkentő, hűsítő és vérbőséget okozó balzsamok)
• vitaminok
• papucs (a "fürdőszobák" általában külön vannak)
• napsapka (nincs rosszabb egy napszúrásnál :( )
• telefon (a helikopteres mentők számával - bármi történhet)
• lábspray 
• sebtapasz
• vízhólyagtapasz
• elemlámpa
• napkrém (állítólag még a szájpadlásom is leéghet egy havas részen ha nagyon lihegek - na nem mintha azt be tudnám kenni)

és akkor amiket venni kell

• térkép
• vészjelzősíp (már majdhogynem olyan, mintha egy virágot vinnél, hogy majd a sírodra tegyék rá, szóval kicsit rossz, de azért nem tagadhatjuk le, hogy életet menthet)
• fejlámpa
• kulacs (a műanyagflakon egy idő után szétesik és szar íze lesz benne a víznek, szemetelni meg nem kéne, nem is beszélve arról, hogy kompatibilis a víztisztítónkkal, ami tök jó)
• túrabot (hasznosabb, mint az ember gondolná)
• hosszúnadrág
• napszemüveg (mert Isztambulban elhagytam az enyémet :( )
• jó kis kötött nepáli himalájasapó
• polárpulóver
• szél és esőálló dzseki
• polár aláöltöző
• meleg túrazokni (van hideg túrazokni, nekünk csak az van)
• szél és vízálló kesztyű
• Permit
• TIMS
• snack (annyi, amennyit csak elbír az ember, mert fent nagyon drága minden, és sokkal szarabb, ráadásul pokharában nagyon jó dolgokat lehet venni. szóval joghurt szelet, műzliszelet, szárítottgyümölcs, szárított hús, meg italpor - mert fent már szar íze van a víznek)

A megfelelő iratokhoz (permit az annapurna régióba való belépéshez, és TIMS, ami ilyen túraútlevél szerűség, hogy nyomon tudják követni, hogy hol vagy és mit csinálsz, ha netalántán valami para lenne) el kellett mennünk az irodába, ahol pár perc alatt meg is kaptuk ezeket.

Permit és TIMS kártyák

Azt nem mondanám, hogy nem izgulunk, mert nyilván izgulunk, de inkább ilyen pozitív módon, mint parázósan. Az 5400 méter magas hágó állítólag annyira nem vészes, csak pihenni kell előtte egy napig az egyik városban, hogy akklimatizálódjunk a körülményekhez. 

Na nem is szaporítom tovább a szót, majd minden kiderül a túra közben. Szurkoljatok, hogy a szegény kövér pókeres turista ne essen bele valami szakadékba, és a barátnőjében legyen annyi erő, hogy vigye a hátán, amikor elfáradt :D