2012. február 23., csütörtök

Phnom Penh


az örök sötétség városa
Reggel Siem Reapben az volt a terv, hogy az esti busszal átmegyünk Sihanoukvillebe, a partra. Aztán reggelinél olvastam utána, és azt láttam, hogy nem nagyon ajánlja senki az éjszakai buszt, mert hogy balesetezik meg ilyenek. 
Aztán mire háromig számoltam, már elhatároztuk magunkat, hogy akkor megyünk most. Egészen pontosan fél óra múlva. Na ilyenkor kell az összeszokott csapat. Én rongyoltam a városba intézni az intézendőket, meg a hotelt fizettem meg ilyenek, Lilla közben a szobában szedte össze a holmit. Meg is voltunk el is indultunk.
Aztán a buszon eszünkbe jutott, hogy fogalmunk sincsen, hogy igazából miért ülünk ezen a buszon. Egy kicsit álmosak voltunk talán reggel, és félálomban véletlenül elindultunk Pnom Penhbe. De hogy miért?
Na mindegy.
Aztán megérkeztünk fél hétkor este, és nem voltunk elragadtatva. Én még mindig elég fáradt voltam, meg éhes, és az utcák sötétek voltak nagyon. De tényleg nagyon sötétek. Egy kétmilliós városban. Nem azt mondom hogy félek a sötéttől, de a szálláskereséshez nem a legideálisabb. Főleg nem egy ilyen sűrű sötét nagyvárosban. Fujj
Valami tuktuk elvitt minket valami szállásra, ahol mondta az arc, hogy tele vannak, csak 6 ágyas szoba van emeletesággyal drágábban, mint a dölux szobánk siem reapben. NEEEEEEEEEEEEEEEEEEE
De tud másik hotelt. Mondom jeee. Felhívja. Tele. ÁÁÁÁÁÁÁ
Mi legyen? Jó akkor időkérés, üljünk le igyunk egy sört együnk valamit ébredjünk fel, és aztán eldöntjük. 
A következő dolog ami történt az az, hogy azon kapom magam, hogy a kezemben van egy buszjegy Sihanoukvillebe ami hajnali fél kettőre szól. 
Na ezt hívják villámlátogatásnak. 
Még nem hagytuk el a várost persze, de gyanítom, hogy Pnom Penh számunkra az örök sötétség városaként marad meg. Na majd egyszer megnézzük világosan is. 
Egyébként maradni akartunk meg minden, de én egyszerűen behisztiztem. Kaja közben megnéztem, hogy Sihanoukvilleben annyi egy medencés szállodában egy franciaágyas szoba mint itt az emeleteságy a koliszobában. Hát akkor ebben az esetben kabbegyíkok én leléptem!
Most fél 10 van, szóval 1,2,3,4 óra és megyünk. Inkább elisszuk a szoba árát a bárban. Csak ne rakjanak petrezsejmet a mohítómba menta helyett, és jó lesz. 
Menta. Ezaz! 

1 megjegyzés:

  1. cső lucsok!
    eleg kemenyen tolod ezt a blogolast, kb 1 honapja neztem ra az oldalra, azota meg annyit irtal hogy elfaradtam mire vegigolvastam.

    figy olvastam hogy ti meg haza akartok jonni marciusban?
    bazmeg elment az eszetek? nehogy hazagyertek
    itthon panikolnak a vietkongok, meg orban viktor terrorelharito csapata lehet bese enged az orszagba titeket, azsiai kemeket.
    Ha megis hazajottok , hozzatok mindenkepp magatokkal egy békát!!!!!!
    tudod azt az oserdei bekat, amitol nagyon nagyon be lehet tépni. asszem az arrafelé szokott kuruttyolni amerre ti maszkaltok.
    szedd ossze, rakd bele ciposdobozba, meg adjal neki kajat, meg vizet hogy ne dogolojom meg !!!
    Béka nélkul haza ne merj jonni!!!

    na brekeke !!!

    VálaszTörlés