2012. február 28., kedd

Angkor

egy ősi fejlett civilizáció romjai?
Nem szoktam ilyen csinálni, úgyhogy most egyszer bocsájtsátok meg nekem ezt. Egy kis történelem...
Három napot töltöttünk el az ősi város Angkor romjainak egy részének a körbejárásával. A helyzet az, hogy ezek a dolgok sokkal érdekesebbek és izgalmasabbak, mint azt egy átlagos turista gondolná. A monumentális építmények ugyanis érdekes és a mai napig majdhogynem tisztázatlan múlttal rendelkeznek. 
A főváros kolostorát, Angkor Watot a 16. században fedezte fel egy portugál szerzetes. Amit ő úgy jellemzett, hogy semmilyen építményhez nem fogható, az valójában "csak" a temploma volt egy 1000 négyzetkilóméteren elhelyezkedő város romjainak, amiket akkor már sűrű dzsungel borított be. Angkor wat a mai napig a világ legnagyobb vallásos építménye, és a mai napig megmagyarázhatatlan, hogy hogyan építették fel. 

Az archeológusok nagy része azt mondja, hogya templomot a 12. században építette  második Suryavarman, mint az angkor birodalom központját és főtemplomot. A birodalom végül a 15. században megbukott, és Angkor vélhetően 1 milliót elérő lakossága teljesen eltűnt. Hogy miért, arra vannak különböző elméletek, van aki a háborúskodást, van aki a talaj teljes kihasználtságát okolja. 
A kambodzsai legendák azonban nem mindenben értenek egyet a mai modern történelemmel. A legendák szerint krisztus előtt 600-ban építette Preah Pisnouka, akinek az apja közember volt, az anyja pedig a mennyekből érkezett. Azt mondják, hogy mikor felnőtt, Preah egy Indra nevő isten égi palotájába költözött. Állítólag ott tartózkodása alatt azt a feladatot kapta, hogy vezető és tanító legyen a népe számára. Mikor visszatért gyakorlatilag megvilágosodott emberként tisztelték, és ő megépítette az Angkor kolostort, Angkor Watot, amihez a legendák szerint nem használtak semmilyen eszközt. 
kőarcok a Prasat Bayon tornyain (van aki szerint Preah)
A mai modern tudomány is elfogadja, hogy az Angkor Wat 30 év alatt épült meg, bár annyi kőtömböt használtak fel a megépítéséhez, mint az egyiptomi nagy piramishoz, és másfélszer nagyobb, mint a Notre Dame. 
További érdekesség, hogy Angkor építményei a Draco csillagkép krisztus előtt 10500ban láthatő állására tökéletesen ráilleszthetők, mindemennett az Angkor wat egy érdekes együttállás része, amelyben a húsvét-szigeteki kőfejek, a nazcai óriásábrák, Ollantaytambo, az egyiptomi nagy piramis, az ősi perzsa birodalom fővárosa: Persepolis, az Indus völgy ősi fővárosa: Mohenjo Daro, és Petra elveszett városa, az ősi sumér város Ur, és a Kambodzsában és Thaiföldön található Angkor templomok egy vonalon találhatóak. 
A három nap alatt sajnos sok mindent ki kellett hagynunk, de azért így is rengeteget nem. Fantasztikus élmény volt, tényleg nagyon sokat lehetne róla írni meg mesélni, de ha belekezdenék, nem tudnám befejezni.
Az első nap előtt már meglátogattuk a romokat naplemente alkalmából, mert 4:30 óra után már be lehet lépni az első napra szóló másnapi jeggyel. Azt mondják bármennyi képet is néz meg előtte az ember, semmi nem tudja felkészíteni arra, amikor először meglátja angkor watot. Persze ezen a részen rengetegen vannak, ezért itt nem bóklásztunk olyan nagyon sokat. Az első két nap bejártuk majdnem az összes nagyobb romot azon a részen, ami biciklivel elérhető távolsában volt (kevesebb mint 30 km valamilyen irányba =) ).
Bayon mellett - ami talán az egyik legérdekesebb volt - Ta Prohm és Preah Khan voltak a legérdekesebbek. 
Prasat Bayon, a templom Angkor Thom falain belül
a természet visszaveszi az uralmat Ta Prohmban
furcsa lény Preah Khanban
Banteay Kdei egyik kapuja
Az elefánt terasz elefántjai Angkor Thom falain belül

De nem is folytatom, mert először, miután kiválogattam a képeket, majdnem 150 lett a "válogatott" kép, szóval akit érdekel, annak majd személyesen megmutatom őket.
A harmadik nap már inkább csak biciklizgettünk, meg lazsáltunk a romok között, megnéztünk még egykét olyan helyet, amire eddig nem volt idő, de már lusták voltunk elindulni a messzebbi, 20-30 kilóméterre lévő romokhoz. 
lilla fest Banteay Kdei-ben

Az angkorban töltött napok alatt nagyon jól éreztük magunkat, és elhatároztuk, hogy amikor hazamegyünk, mindenképpel el fogunk menni Boszniába is, megnézni a piramisokat.
Jelenleg Sihanoukvilleben vagyunk, de erről majd a következő alkalommal fogok mesélni.
minden jót


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése