A Török hőguta

mistakes were made

Cappadociából egy nap alatt autóztunk el a Side nevű helyre, ahol egy éjszakát terveztünk megszállni. Az autóból kilépve az az érzés volt, mint amikor egy téli utazásnál az ember a végcélhoz érve kiszáll a repülőgépből. Az elején nevettem, és a többiek el sem hitték, hogy amit mondok az komoly. Aztán kiszálltak ők is és feltettük magunknak a kérdést, hogy most mi lesz velünk. Hozzá lehet ehhez egyáltalán szokni? Hogy lehet, hogy nem gondoltunk bele, hogy jó ötlet-e a délen lévő partokhoz jönni a nyár kellős közepén? Mindenesetre nagyon furán vette volna ki magát, ha nem találkozunk a családommal egy ilyen közös utazás során, ők pedig itt voltak. Valahogy gondolom ők is túlélték eddig. Majd mi is túl fogjuk. 

Reggel továbbmentünk az utazásunk all-inclusive hotel szegmensét megélni Belekbe, ahol Apáék és Anették voltak. 

Ez az all-inclusive dolog teljesen más jellegű élmény, ami talán független is attól az országtól, ahol az ember van, hiszen egy kvázi a hotel által meghatározott tér és közeg. Mindenesetre egy ideig tök szórakoztató tud lenni, főleg ha nem totális szemét az összes étel és totális kamu az összes program. Itt szerencsére nem volt az, sőt kimondottan jók voltak, és így két nap alatt le is tudtunk ereszteni, ami eddig nem jött össze. 

Közben már rémüldözve mutogattam a telefonomon, hogy az utolsó két itt töltött napunkra - ami már más helyen lesz- az időjárás még egy extra lapáttal rá fog tenni, először 42 majd 45 fokig kilőve magát. 

Szerdán hazarepültek a többiek, mi pedig Gergőékkel úgy láttuk jónak, hogy kipróbáljuk a közvetlen szomszádunkban lévő Land of Legends vidámparkot és víziparkot. Klasszikust idézve a programok jók voltak, csak...

Csak 42 fok volt árnyékban és én őszintén bevallom, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy a covid alatt nincs legalább felére visszakorlátozva egy ilyen park látogatószáma. Annyira természetes volt az az elmúlt időszakban (ami lassan másfél év) hogy el is felejtettük, hogy ez egy olyan dolog, ami potenciális probléma lehet. Hát itt az volt. Az a szintű tömeg volt, ahol semmit nem lehet csinálni. Gergőék álltak egyszer egy órát egy 9 másodperces csúszásért. Mi nem. Cserébe lekésték a nap egyetlen értékelhető részét, a delfinshowt, ahol a delfinek helyett 10 perc után már emberek ugráltak, gondolom, hogy ne főljön meg az a három delfin, akiket eddig sikerült életben tartani. Lilla négy körülre került a hőguta szélére és ezután gyakorlatilag elmenekültünk. Ezen a részen a világnak délután négyig folyamatosan emelkedik a hőmérséóklet  és csak hat után kezd csökkenni. Ez most egy vakvágány volt, nincs rajta mit szépíteni. Néha van ilyen. 

Az utolsó két éjszakára Antalya tengerpartján voltunk és - mintha vigasztalni szeretett volna a sors - mivel véletlenül kiadták a szobánkat másnak, megkaptuk a queen lakosztályt a legfelső emeleten, ami simán a legjobb szállásaink közé tartozott valaha, hatalmas tetőterasszal a tenger felé. Ahova nem tudtunk kimenni, mert olyan iszonyatosan meleg volt. A post szegényes képanyagának 100%-a azért innen készült. Egyszerűen nem voltam képes másra. 

Avégére Daniék szintén ismét csatlakoztak hozzánk, miután meglátogattak egy csomó partot és egy csomó irigylésre méltó képet küldtek nekünk. Mi már meg sem tudtunk ekkorra mozdulni, nemhogy még 2-3 órákat autózzunk. 

45 fok árnyékban délután négykor sajnos nem a mi vérmérsékletünknek van. Most sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy szerintem nem érdemes ebben a szezonban Törökország déli részére menni. Cappadocia a maga 28-29 fokjával üres volt és egy igazi csoda. Ez a rész csordultig volt, jelentősen drágább volt és a nap egy részében nem lehetett kültéren tartózkodni. Egy teraszos skype hívást a telefonom 15 percig bírt, miután leolvadt és alig bírtam újraéleszteni a klíma alatt. 

Össszességében azért az utazás nagyon jól sikerült és a vidámpark nem túl vidám epizódjától eltekintve minden pillanata emlékezetes volt. Menjetek Törökországba de ne féljetek attól, ha egy ilyen utazás során ki kell hagynotok a tengerparti részeket. Én azt javasolnám, hogy oda - mármint a partra - menjetek március-áprilisban és október-novemberben. 

Köszi mindenkinek aki az interneten velünk tartott!