2014. január 25., szombat

Chiang Mai


Az északi főváros

Két év után ismét Thaiföld felé vettük az irányt. A mostani alkalommal egy hónapos lesz az utazás. 22-én indultunk, és bruttó 24 óra alatt 3 repülőúttal jutottunk el Chiang Mai-ba, ami az első állomásunk. Az ország északi részéről tervezünk majd lemenni egészen Phuketig. Itt még hidegebb van, este 10 fok körül nappal 25 fok a maximum. Azért az otthoni havazáshoz képest még ez is nagyszerű.

Szállást egyszerűen találtunk és 3 óra alvás után nagyjából készen álltunk, hogy körbenézzünk egy kicsit. Az időeltolódás miatt nem aludhattunk többet, mert akkor el leszünk csúszva, úgy kalkuláltunk, hogy így az ottani idő szerint éjfélre leszünk majd ismét fáradtak, és ezzel már meg is van oldva a jetlag probléma. Így egy picit fáradtak voltunk, de voltak olyan dolgok amik nem tűrtek halasztást.

ó igen!
Ó, iggggggen! (és ez nem puccparádé étterem, hanem útszéli bódé)
Persze kinek a pap, kinek a papné.
Ó, igen! (mert macskák ugye otthon nem nagyon vannak)
Másnap kipihenten ébredtünk, és elindultunk másik szállást keresni, mert az első napi helyünk ideiglenes volt, másnapra már le volt foglalva. Kb a szomszédba átvittük a cuccunkat, de visszajöttünk kiülni a kertbe, mert nagyon hangulatos volt a hely. 
ébredés utáni kávé a kertben


a fitness terem
egy iskola mellett lakunk
A reggeli után béreltünk egy motort, és elindultunk megnézni a megnézendőket. Három különböző irányban volt három különböző hely, ahova el szerettünk volna jutni, és úgy voltam vele, hogy mivel úgyis eltévedek, legyen az az első, amerre végül kilyukadunk. Ez a királynak készült virágoskert volt, a 'Royal Flora'. Ez egy bazinagy park, ahol a különböző cégek, és országok virágoskertekkel kedveskedtek a királynak. Ki durvábban, ki kevésbé. Na de ez inkább képpel mesélős téma.
a royal flora bejárata












Szóval ez itt a kert. Nagyon nincs mit mondani róla. A mögötte lévő hely tetején pedig még volt valami, amihez felmentünk. Kitaláljátok hogy mi? Nem ér a képet nézni!

-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-

Egy templom.
És egy kilátó, szóval aki erre tippelt, az is nyert. Sajnos a szmog még ebben a városban is akkora, hogy teljesen tiszta időben sem lehet rendesen látni a várost.

És egy 30 méter magas aranybuddha, aki volt már Thaiföldön akár erre is tippelhetett
mivel friss gyümölcs és zöldség is van közte, arra tippelek, hogy ez egy napi adomány az ide felzarándokolók részéről. nem semmi.
Még két tervünk volt a nap hátralévő részére, de nagyon elment az idő, és emiatt csak az egyik fért bele. A várostól északkeletre van egy tó, ami az itteni kempingező és kikapcsolódó hely. Sajnos a relatíve hideg idő miatt ez most annyira nem volt populáris. Néhányan voltak, de a víz nem volt elég meleg a fürdésre. Ja hogy elfogadnád azért most otthonra? Hát igen. Ők nem. Kíváncsi vagy hogy öltöznek a thaiok 23-25 fokban? Hát így:



Este elmentünk az éjszakai piacra, ahol semmi érdemleges nem történt, és még fényképezőgépet sem vittem. 
Másnap az volt a terv, hogy délig visszavisszük a motort, aztán kicsekkolunk, és megyünk tovább Lampang mellé egy elefánt rezervátumba. Korán keltünk, hogy még délelőtt elmehessünk az utolsó helyre motorral. Annyit segítek, hogy egy hegy tetején van. Na mindegy, annyira nem nehéz kitalálni. 


 Ez csak az oldala, kb a vécé, de az egészről nem tudtam és nem is nagyon szerettem volna képet csinálni. Nagyon hasonló a többihez. Viszont mivel ez számított a legnagyobb látványosságnak a városban, sokan voltak, zenéltek és táncoltak. Néhány képet sikerült úgy elkapnom, hogy nem lóg bele egy felnyírt hajú, békejelet mutató kínai gyerek. 




na ez nem így megy. ha kaját adok akkor alap, hogy megsimogatlak. ez a szabály. nincs simogatás nincs kaja
Chiang Mai nagyon jó hely, egyetemváros, sok diákkal. Kicsit olyan mint Magyarországon Szeged, vagy Pécs. Az emberek kedvesek, olcsóbb, viszont nincs akkora éjszakai vagy turistaélet (nincs annyi kurva), mint a népszerűbb, turistásabb helyeken. Egy kicsit olyan hippis, mint Nepál, élénk, mint Goa de diszkrét, és barátságos, akár Sihanoukville. Az ittlétünk alatt egyszer sem próbáltak lehúzni, vagy átverni minket, még egy picit sem.
A templomozás után rájöttünk, hogy kevés az időnk, és sietnünk kell vissza leadni a motort. A motor sajnos nem akart rendesen kigurulni a helyéről, ezért egy taxis - az, akinek az autójától nem tudtam rendesen kiférni - segített. Ekkor észrevettem, hogy az első kerék még mindig le van láncolva. Rövid - talán túl rövid - mérlegelés után úgy döntöttem, hogy ez azonnali orvoslásra szorul, így a motort elengedve lehajoltam kiláncolni a kereket. A motor persze a taxis szeme láttára rádőlt a taxira, és megkarcolta az elejét. 
-ú, bocs
-ó jajj
-500 bhat? 
-1000
-oké
Na ezzel meg is volnánk, nem mintha lett volna tervem a tárcámban lévő pénz 90%ával. Viszont mielőtt odaadom MOST kitámasztom a motort. És már indulhatunk is. Leadtuk a motort, és a szobát is, és már mentünk is tuktukkal a buszállomásra, onnan pedig a Lampang felé menő busz tett ki minket a rezervátumnál. Na de erről majd legközelebb.
folyt. köv.


2 megjegyzés: